Amint engedélyt kapok bemegyek. Az ágyán ül és a trikója alját piszkálja. Nem néz rám. Oda megyek hozzá majd előtte meg állok.
- Szabad? - kérdem hátha megengedi hogy mellé üljek.
HoSeok:
Lassan odajött hozzám, de én nem néztem rá, csak a ruhámat piszkáltam.
-Persze, ülj csak le. - Bólintottam. -Szóval...Mit szeretnél? - Kérdeztem, félszemmel nézve rá.
JungKook:
Leülök mellé, nem olyan távol de nem is olyan közel hozzá. Megtartom a tisztes távolságot.
- Hát... Először nézz rám és majd utána modom. - motyogom rá nézve.
HoSeok:
Félve ugyan, de ránéztem. Tudom, hogy mit akar mondani. Most meg fogom tőle kapni, hogy hogy merészeltem megcsókolni.
-Most már mondhatod. - Sóhajtottam letörve.
JungKook:
Sóhajtok egyet majd egy gyors mozdulattal ajkaira hajolok. Ugyan nem tudom mit csinálok de érzek egy egyfajta késztetést, hogy ezt most muszály megtennem.
HoSeok:
Nem mondott semmit, csak sóhajtott egyet majd az ajkaimra tapadt. Most mi van? Én azt hittem, hogy le fogja szedni a fejemet. Erre? Ám hiába voltam kissé sokkos állapotba, mégis lehunytam szemeimet, és élveztem a pillanatot.
JungKook:
Lassan elkezdtem mozgatni az ajkaimat amit ő viszonzott is. A csókba mosolyogtam. Fogalmam sincs miért de boldog lettem ahogy vissza csókolt. Megfogtam vállait, eldöntöttem majd újból megcsókoltam.
HoSeok:
Amint megéreztem hogy mozgatja ajkait, én is mozgatni kezdtem őket. Erre ő elmosolyodott, majd hirtelen megfogta a vállaimat és eldöntött. Ismét ajkaimra tapadt, én pedig a nyakába karolva húztam magamhoz egy kicsit közelebb.
JungKook:
Csípőmet az övének nyomtam és úgy csókoltam. Igazából fogalmam sincs mi ütött belém. Miért csókoltam meg. Egyszerűen jól esett. Meg azért annyira nem is utálom Hoseok-ot.
HoSeok:
Mikor csípőjét az enyémnek nyomta, felsóhajtottam. Mit tud ez a gyerek, amit én nem? Igazából nem is tudom, hogy miért veszekedtünk idáig. Hiszen én végülis szeretem...Lehet, hogy már jobban mint egy barátot.
JungKook:
Levegő hiány miatt elváltam tőle. Mélyen a szemeibe néztem majd mikor ráeszméltem, hogy valójában mit is csináltam teljesen elvörösödtem. Fel akartam kelni róla de nem engedte. A csípőmre fogott amit utána át is ölelt.
HoSeok:
Mivel már nem volt levegőnk, ezért elvált tőlem. Csak kapkodtuk a levegőt, mire eszébe jutott hogy mit csináltunk az imént. Már menekült volna, csak hogy én megfogtam a csípőjénél és átöleltem. Nem engedtem el.
-JungKook...Nem tudom, hogy mi van velem. - Néztem mélyen a szemeibe.
JungKook:
Jobban elpirulok. Már ha tudnék hova pirulni. Így is rák vörös vagyok de mindegy.
- J- Hope...Én.. A-Azt hiszem...- dadogtam fogalmam sincs miért. Mindig mindent kimondtam neki zok szó nélkül.
HoSeok:
Ő csak pirulgatott, már olyan volt mint egy paradicsom.
-Mit hiszel? - Kérdeztem kíváncsian. Annyira aranyos, amikor így zavarba esik...!
JungKook:
- Azt hiszem...Hogy...- nyelek egyet. - Szeretlek...- elfordítom tekintetem. Annyira zavarba ejtő én meg ki mondtam. Mindegy. Ami meg történt az megtörtént.
HoSeok:
Végre, kimondta! Csak erre vártam. Mosolyogva megfogtam kétoldalt arcát, és magam felé fordítottam. Nyomtam ajkaira egy hosszabb puszit, még mindig vigyorogva.
-Én most már nem hiszem, hanem tudom hogy szeretlek. - Öleltem magamhoz.
JungKook:
Meglepett, hogy ő is szeret. Azt hittem, hogy egyenesen vissza fog utasítani. De valahogy boldogság töltötte meg szívemet amikor azt mondta hogy szeret. Viszonoztam ölelését majd nyakába fúrtam fejemet.
HoSeok:
-Tudod...Nagyon cuki vagy amikor elvörösödsz. - Kuncogtam, aztán nyomtam egy puszit a fejére. Ezt akartam, hogy a karjaimban tarthassam. Hogy vigyázhassak rá.
JungKook:
- Nem igaz... - motyogom jobban a nyakába bújva. Szusszantok egyet ami miatt liba bőrös lesz. Kuncogok. Nyakába harapok de csak gyengén, hogy ne fájjon neki.
HoSeok:
-Pedig de. - Adtam magamnak igazat. Mikor felszusszant, kirázott a hideg és libabőrös lettem. Erre ő elkezdett kincogni, majd a nyakamba harapott lágyan, mire én jólesően felsóhajtottam, még a szemeimet is lehunytam.
JungKook:
- Tetszik? - kuncogok majd végignyalok nyakán.
- Megjöttünk! - kiabálta Rap Monster én meg ahogy meghallottam egyből leugrottam róla majd csak az ágy szélére ültem. Teljesen vörös fejjel.
HoSeok:
-Az nem kifejezésh. - Sóhajtottam ismét, ám a leader megzavarta a többiekkel együtt ez a kellemes pillanatot. -Rendben! - Reagáltam Nam mondandójára, mivel Kookie full vörös fejjel ücsörgött az ágyam szélén. -Lemenjünk? - Kérdeztem mosolyogva.
JungKook:
- Nem lesz fura nekik? Eddig mindig veszekedtünk meg kiabáltunk egymással most meg?! ... - néztem rá még mindig vörös arcal bár már nem annyira volt az.
HoSeok:
-Biztos az lesz nekik, de még nekem is az. - Mondtam kicsit elgondolkodva. -De mindegy. Végülis az a lényeg, hogy már nem lesz vita. Legalább is olyan sok nem. - Mosolyogtam.
JungKook:
- Hidd el. Nekem is fura lesz, hogy nem fogunk veszekedni. - nevetek. - Szerintem meg annak csak örülni fognak, hogyha nem lesz vita.- nevetek kínosan.
HoSeok:
-Hát igen, az biztos. - Kuncogtam. -Na menjünk, aztán essünk túl rajta. - Sóhajtottam, majd megfogtam a kezét és így indultunk le a többiekhez.
JungKook:
Mögötte megyek de ő ugyan úgy fogja a kezemet. Én nem tudok csak lefelé nézni. Olyan zavarba ejtő. Megtorpanok majd Hosok-ra nézek. - Mivan ha megfognak utálni? Mi van ha undorodnak a melegektől? Mi lesz ha kiraknak a csapatból? Én azt nem akarom...
HoSeok:
Még el se értünk a lépcsőig, de ő már megtorpant, ezért kíváncsian hátrafordultam.
-Hé, hé, hé! Nyugi Kookie! Túl sok a kérdés...Ne izgulj, nem fognak utálni és nem is fognak tőlünk undorodni, még a csapatból se fognak minket kidobni. Tudok egy-két dolgot a többiekről is, úgy hogy nem lesz gond. - Mosolyogtam rá biztatón.
JungKook:
- De én akkor is félek... - motyogtam az orrom alatt de ő csak annyit csinált, hogy a homlokomra puszilt majd tovább mentünk. Mindenki ott volt a nappaliba én meg egyre vörösebb lettem.
HoSeok:
Én csak adtam egy nyugtató puszit a homlokára, utána mentünk tovább. Az egész csapat a nappaliban TV-zett, mire én megköszörültem a torkom. Egyből mindenki ránk nézett, de mielőtt még bármit is mondhattak volna, beszélni kezdtem.
-Srácok...Nem tudom hogy ez mennyire lesz nektek örömhír, de én boldogan jelentem be, hogy mától már nem lesz olyan sok veszekedés köztünk. Egyszóval most már mi is együtt vagyunk. - Mondtam el nekik gyorsan a dolgot.
JungKook:
Ahogy meg köszörülte a torkát én a háta mögé bújtam halgattam ahogy beszél...De várjunk csak? 'Most már mi is együtt vagyunk!'??? A többiek is kapcsolatban vannak egymással?...
- Gratulálunk... - szólalt meg először Jin Hyung majd ide is jött, hogy megöleljen minket. Majd sorba mindenki gratulált nekünk.
HoSeok:
Amint elmondtam a mondókámat, Jin felpattant és gratulált. Utána jöttek a többiek is.
-Látod? Én mondtam, hogy nem lesz baj. - Vigyorogtam szélesen JungKook-ra.
JungKook:
Bólintok. Tényleg jól fogadtak aminek kifejezetten örülök.
- Amúgy, hogy értetted azt hogy ' mi is együtt vagyunk!'? A többiek is párkapcsolatban vannak? - néztem kérdően Hoseok-ra.
HoSeok:
-Igen, csak jól titkolták előtted. - Nevettem. -Például JiMin és TaeHyung már...pár hónapja együtt vannak. - Néztem rájuk, mire JiMin szélesen vigyorogva, V pedig kissé elvörösödve bólogattak.
JungKook:
- De miért? Miért kellett előlem eltitkolni? Azért mert én vagyok a Maknae? -fakadtam ki egy kicsit amire mindenki csak meglepetten nézett. De most komolyan?! - Rajtatok kívül van még valaki? - néztem Jimin-re meg V-re.
HoSeok:
Meglepődve figyeltem, ahogy Kookie mérgelődni kezdett, amiért nem mondták el neki hogy együtt vannak.
-Elvileg nincs. - Rántotta meg a vállát JiMin.
-Gyakorlatilag sincs. - Mondta Rap Monster.
JungKook:
Sóhajtok egyet majd bólintok. - Le maradtunk valamiről? - utalok a táncpróbákra.
- Nem...Csak a régieket vettük újra. - mondta V egy kicsit félve. Talán azért mert az előbb kicsit mérges voltam.
- Értem. -Sóhajtok. Lehunyom szemeimet majd Hoseok-nak dőlök.
HoSeok:
-Akkor nem is olyan nagy baj, hogy nem voltunk ott. - Mondtam lazán, és mikor JungKook nekem dőlt, átkaroltam a derekát, államat pedig a vállára tettem.
JungKook:
- Sajnálom...- mondom halkan még mindig csukott szemmel.
- Mit sajnálsz? - kérdezi kíváncsian V.
- Mindent amit tettem...-motyogom. Fáradt vagyok. Csak fogalmam sincs miért mert egész nap aludtam.
HoSeok:
-Miért, mit tettél? - Kérdeztük szinte egyszerrel a többiekkel. Nem értem...Most mire akar utalni? Talán a veszekedésekre? Mindegy, majd elmondja ha akarja. Már nem akartam tovább ácsorogni, ezért derekánál fogva a kanapéhoz mentem Kook-al, és az ölembe ültetve leültem.
JungKook:
Hozzá simulok. - Miért veszekedtünk mindig? Kiderült hogy imádjuk egymást. - nevetek cinikusan. - Szeretlek Hobi...- mosolygok. Most először hívom így hosszú idő után.
HoSeok:
-Ez egy jó kérdés. - Kuncogtam. -Én is szeretlek Kook. - Nyomtam egy puszit a nyakába. Tényleg...Miért veszekedtünk annyit, ha most meg így össze vagyunk nőve? Nekem ez már magas...De a lényeg, hogy együtt vagyunk.
JungKook:
Egy aprót sóhajtottam ahogy nyakamba puszilt jól esett. De még mennyire. Fel állok öléből, meg fogom kezét majd elkezdem felhúzni az emeletre. Gondolom most meglepetten néz de nem baj. A szobámba húzom.
HoSeok:
Hallottam ahogy felsóhajtott, ezért muszáj voltam elmosolyodni. Ezután hirtelen felállt az ölemből, és elkezdett felhúzni az emeletre. Eléggé meglepődtem, de azért követtem.
-Mire készülsz? - Kérdeztem kíváncsian, mikor beértünk a szobájába.
JungKook:
Nyakába karolok majd megcsókolom közben az ágy fele kezdett tolni. Elfektetem az ágyon majd felé mászok. Újból megcsókolom.
HoSeok:
Nem kaptam választ, csak átkarolta a nyakamat és megcsókolt. Persze egyből viszonoztam csókját, mire ő elkezdett az ágy felé tolni, amire aztán le is fektetett. Tetszett amit csinált, nagyon is. Nem gondoltam volna, hogy így felbátorodik.
JungKook:
A csók után elkezdtem nyakát csókolgatni meg szívogatni. Valahogy még foltot is hagytam de engem nem nagyon érdekel. Miközben csókolgattam nyakát pólója alá nyúlok és a mellkasát kezdtem el simogatni. Nem tudom mi ütött belém...
HoSeok:
Amint elvált ajkaimtól, a nyakamat kezdte el kínozni. Hangomat próbáltam nem ki engedni, de nem igazán sikerült. Pár perccel később már a mellkasomat is simogatni kezdte, ami szintén jól esett.
-Kh...Kookie?! Le...Le kéne állnih nem? - Kérdeztem sóhajtozva alatta.
JungKook:
Abba hagyok mindent.
- Nem tetszik? Inkább abba hagyom. - leszállok róla. - Sajnálom... - motyogom vörös fejjel. - Nem tudom mi ütött belém... Sajnálom... - motyogom.
HoSeok:
-Nem azért mondtam. Csak...Alig pár órája vagyunk együtt, és nem akarom elsietni a dolgokat. De most már mindegy, mert asszem a kis J-Hope is életre kelt... - Magyarázkodtam, majd én is teljesen elvörösödtem.
JungKook:
- Jó... Akkor ne siettesük el. Várjunk még. - motyogtam majd mellé feküdtem. Sóhajtok. - De ha akarod segíthetek rajtad. - mosolyodok el kicsit perverzen.
HoSeok:
-Rendben, várjunk. - Bólintottam, és lehunytam kicsit szemeimet. Meg kell próbálnom le nyugodni. A következő pillanatban már csak arra eszméltem fel, hogy Kookie mellém feküdt. -Hát öhmm... - Pirultam el. -Biztos vagy benne? - Kérdeztem rák vörös fejjel.
JungKook:
Kuncogok majd újból felé mászok. - Csak akkor segítek neked ha te is akarod. - mosolygok majd ajkaira hajolok. - Viszont előre szólok... Most fogom csinálni először... - el vörösödök.
HoSeok:
-Az gáz, ha akarom is meg nem is? - Néztem rá értetlenül. Ezután megint lopott egy csókot, amit viszonoztam is. -Gondoltam. Akkor ezek szerint én vagyok az első szerelmed? - Csillantak fel szemeim.
JungKook:
- Nem. Nem gáz. Csak még nem döntötted el, hogy velem akarod-e vagy sem. - mosolygok. - I-Igen te vagy nekem az első. - pirulok... Miért mondok ilyeneket?
HoSeok:
-Akkor jó. - Könnyebbültem meg. -Igazából azért akarom, mert kíváncsi vagyok, hogy hogy csinálnád elsőre. És azért nem akarom, mert...Eléggé fura, és zavarbaejtő. De azt hiszem, most inkább rád bízom a döntést. - Magyarázkodtam.
JungKook:
Elmosolyodok. - Akkor...segíthetek rajtad? - vigyorgok majd nyakát támadom meg csókjaimmal. Kicsit fel akarom húzni. Igen...Tudok ám gonosz is lenni... De az igazat megvallva... Nem gondoltam volna hogy én ennyire perverz vagyok. Ki gondolta volna?!...
HoSeok:
-Ha szeretnél, akkor igen. - Mosolyodtam el, aztán sóhajtozni kezdtem munkája miatt. Jó tudni, hogy perverz is tud lenni ez a gyerek. De ugyanakkor örülök is neki, mert legalább nem kell tanítgatni.
JungKook:
Leveszem pólóját majd úgy folytatom a csókolgatást. Csókjaimmal áttérek kulcscsontjára amit egy kicsit erősebben meg is szívok foltot hagyva. Legalább tudni fogják, hogy foglalt. Csókolgatásom közben sem pihentem. Kezemet is be vetettem amivel a testét simogattam ezzel is húzva az agyát.
HoSeok:
Levette rólam a pólómat, közben folytatta a bőröm csókolgatását. Túl jól csinált mindent, én pedig egyre jobban csak keményedtem odalent. Mikor megszívta a kulcscsontomat, egy hangosabb nyögés szökött ki ajkaim közül. Ahhoz képest hogy én vagyok neki az első, igencsak tudja hogy mit hogyan kell csinálni.
JungKook:
Csókjaimmal haladtam lefelé közben a kezemmel is egészen a már merevedő férfiasságára simítok. Egy kicsit simogatom majd rá is markolok aminek a hatására megint fel nyög. Amikor nadrágja széléhez érek csókolgatásommal meg fogom a szélét majd szépen kinzóan lassan lehúztam azt. Amint lehúztam férfiassága hegyére kezdtem el apró csókokat hinteni.
HoSeok:
Egyre lejjebb és lejjebb haladt csókjaival, kezével pedig az ágaskodó nemességemre simított. Pár percig csak simogatta, aztán hirtelen rámarkolt, mire én fel is nyögtem. Kínzó lassúsággal ugyan, de lehúzta rólam a nadrágomat is, majd péniszem hegyét puszilgatta.
-Teh...Jó égh. - Nyögdécseltem.
JungKook:
Gondoltam, hogy megkérdem, hogy"Rosszul csinálom?" De a férfiassága nem ezt mutatta szóval folytattam munkálatomat. Egész nemességét végig csókolgattam majd végig is nyaltam rajta amit többször is megismételtem.
HoSeok:
Olyan jól csinálta, hogy nem bírtam logikusan gondolkozni. Elment a maradék józan eszem is, a rózsaszín köd teljesen ellepte az agyamat. Amikor pedig végignyalt hosszomon, még a lélegzetem is elakadt. Önkénytelenül is mozgatni kezdtem kicsit a csípőmet, közben őt néztem. Hihetetlen, hogy milyen jól csinálja.
JungKook:
Kuncogtam majd lassan számba eresztettem méretes tagját. Lassan elkezdtem mozgatni a fejemet közben a nyelvemmek is rá segítettem.Torkomon egyre mélyebben engedtem le és néha nyeltem egyet ezzel is kínozva őt. Vagyis csak remélem, hogy élvezi.
HoSeok:
Ő csak nevetett rajtam, míg én majd meg haltam alatta. Amint torkát is megéreztem a nyeléseivel együtt, a leghangosabb nyögéseimet engedtem ki magamból.
-K...Kookieh! Énh...Mh...Mindjárt... - Nyögdécseltem, de képtelen voltam befejezni a mondatomat.
JungKook:
Nem nagyon foglalkoztam azzal amit mondott csak folytattam a munkámat. Még egy kicsit folytattam munkámat majd számba is élvezett. Nagy nehezen de lenyeltem forró váladékát majd rá néztem. Zihált. Nem is kicsit. Elmosolyodtam.
HoSeok:
Nem is törődött azzal amit mondtam, csak fojtatta a dolgát. Én viszont nem bírtam tovább, ezért hamar a szájában is robbantam. Kicsit küszködve, de lenyelte nedvemet és rámnézett. Én csak ködös tekintettel bámulva őt kapkodtam a levegőt addig, amíg sikerült lenyugodnom.
-Köszönöm. - Mosolyodtam el én is halványan.
JungKook:
- Nincs mit. - mosolygok majd mellé feküdtem. - Milyen voltam? - néztem rá egy kicsit félve. Igazából nem tudom miért mert elment de attól még félek, hogy nem voltam jó...Kíváncsian néztem csillogó szemeibe.
HoSeok:
-Őszintén? - Néztem rá. -Fantasztikusan jó voltál. - Mosolyodtam el szélesen, majd egy kis csókot nyomtam a szájára. -Ahhoz képest hogy még senkivel se voltál, nagyon ügyesen csináltad. - Simítottam arcára, őszintén nézve a szemeibe.
JungKook:
- Örülök neki. - mosolyodtam el. Őszintén nagyon boldog voltam, hogy ezt mondta. Féltem. De nem volt mitől. - Tudod. Én... Néztem előtte egy-két videót. - mondtam kicsit pirulva. Igazából nem egy-kettőt hanem jó párat. Csak, hogy tapasztaltabb legyek és ne legyek olyan ügyetlen.
HoSeok:
-És ezzel mi a baj? Ez a tini fiúknál természetes. - Mosolyogtam rá biztatón. -Én is szoktam nézni, nem is olyan keveset. - Nevettem kínosan. Hát igen...Valljuk be, azért én is perverz vagyok, de ugyanakkor könnyen zavarba is jövök.
JungKook:
Elmosolyodtam szaván. - Szeretlek... - puszilok szája szélére de ő egyből ajkaimra kap. Kuncogok majd viszonzom édes csókját.
HoSeok:
Amint a számra puszilt, nem engedtem hanem inkább megcsókoltam. Bár nevetett picit, de aztán viszonozta csókomat.
-Én is szeretlek. - Öleltem magamhoz.
JungKook:
Hozzá bújok majd hirtelen felállok. - Öhm... Ki kell mennem a mosdóba...- mondtam majd elindultam a mosdóba. Nem akartam, hogy érezze, hogy azért engem is felizgatott a hangjaival. Inkább segítek magamon ő meg csak pihenjen.
HoSeok:
Hozzámbújt, aztán egyszer csak felpattant mellőlem.
-Okééé... - Néztem utána felhúzott szemöldökökkel. Hmmm...Fura. Na mindegy, hiszen úgy is vissza fog jönni. Csak fetrengtem az ágyán és vártam, hogy végre visszajöjjön.
JungKook:
A fürdőbe zárkóztam levetkőztem majd a zuhany alá álltam. Hideg vizet engedtem magamra hátha megnyugszik de ez nem sikerült. Kénytelen voltam magamhoz nyúlni. Magamat kezdtem el kielégíteni hangjaimat vissza folytva. Nem sokkal később sikerült is el élveznem. Gyorsan megmosakodtam. Meg törölköztem, felöltöztem majd vissza mentem Hoseok- hoz.
- Itt is vagyok. - mosolyogtam majd mellé feküdtem.
HoSeok:
Sokáig el volt, de aztán vissza jött.
-Jó sokáig tartott. Talán kipisilted az összes létező folyót? - Kumcogtam.
JungKook:
- Na... Undok vagy... - motyogtam majd hozzá bújtam. - Csak volt egy kis dolgom... - mondtam szemeibe nézve. -Mit csináljunk? - kuncogok.
HoSeok:
-Passzolok. - Mondtam. -Megtanítsalak úszni? Minél ügyesebb leszel, annál több csókot fogsz kapni. - Ajánlottam fel neki ötletemet vigyorogva.
JungKook:
Csillogó szemekkel nézek rá. - Tényleg? Tényleg megtanítasz?- kérdeztem kíváncsian. Kicsit...Kicsit nagyon gáz, hogy ennyi idősen nem tukok úszni... Mindig is féltem a vízbe menni... Rossz emlékek kötnek hozzá.
HoSeok:
-Hát persze. - Bólogattam. -Feltéve, ha tényleg szeretnéd. - Mosolyogtam tincseit piszkálva. Annyira aranyos, ahogyan csillogó szemekkel bámul rám. -Ráadásul általánosban és középsuliban is én voltam az egyik legjobb úszó. - Mondtam büszkén. -Szinte már vízimentőnek is el akartak küldeni. - Kuncogtam.
JungKook:
- Persze, hogy akarom. - nevetek arcára puszilva. - Hee... Ezzel most dicsekedni akarsz, hogy mennyire jól úszol? - mondtam fel fújt arccal. - Szemét. - morgok.
HoSeok:
-Akkor jó. - Mosolyogtam. -Dehogyis! Csak úgy mondtam. - Nyomtam egy puszit a szájára. -Na akkor gyere, te kis úszóbajnok. - Nyújtottam felé a kezemet vigyorogva. -Kis hörcsögöm. - Kuncogtam.
JungKook:
Elfogadom kezét. - Most miért vagyok Hörcsög? - kérdem közben elkezdem felvenni az úszó cuccomat.
HoSeok:
-Mert ahogyan az előbb felfújtad az arcodat, úgy néztél ki, mint egy cuki kis hörcsög. - Mondtam neki áradozva, miközben ő magára vette a fürdőgatyáját. -Ohh...Tényleg, hiszen gatya is kéne. - Jutott eszembe. -Két perc és jövök, csak felveszem a gatyám. - Rohantam a szobámba, meg se várva a reakcióját.
JungKook:
- Akkor se vagyok hörcsög. - motyogom majd a kezembe veszem a fürdőgatyát. Neki meg eszébe jutott, hogy nem ártana ezért elrohant. Na mindegy...Vállat vonok majd felveszem a nadrágot. Amint kész lettem lementem a medencéhez.
HoSeok:
Hamar fel kaptam magamra a nadrágomat, és mikor kiléptem a szobámból láttam, hogy már megy a medencéhez. Követve őt én is lementem a medencéhez.
-Bemenjek először én? Gondolom fogni kell majd, nehogy elmerülj. - Néztem rá kíváncsian.
JungKook:
Nem sokkal utána Hoseok is meg érkezett. - Hát... Nem ártana. -motyogom majd leülök a medence széléhez. - Miért kellett ilyen mélyre csinálni?... Nem értem. - nézem a vizet.
HoSeok:
Bementem a vízbe, majd Kook-hoz úsztam.
-Hát mert ez egy úszómedence, ami általában két méter mély. - Mondtam el a véleményem. -Na gyere! - Tártam szét karjaimat, mintha ölelést akartam volna.
JungKook:
- De akkor is... Ahj...- mondom majd lemásztam Hoseok karjaiba. - E- El ne engedj... - kapaszkodok erősen belé. - Én félek... - nézek rá.
HoSeok:
Lassan, kicsit félve mászott le karjaimba.
-Hülye lennék, ha elengednélek. - Mondtam komolyan. -Ne félj, foglak. Nem fogsz el süllyedni. - Próbáltam biztatni. -Bízol bennem? - Vontam kérdőre.
JungKook:
Szemeibe nézek.- Bízok benned. - mosolyodok el. Fura mert eddig sose bíztam meg benne. Még úgy se, hogy csapat társak vagyunk.
HoSeok:
-Akkor jó. - Mosolyogtam én is. -Ne rémülj meg, csak így a legegyszerűbb tanítani. - Kezdtem bele mondanivalómba. -Most az egyik kezemmel a mellkasodnál foglak tartani, a másikkal pedig a combjaidnál. - Vázoltam fel neki a helyzetet.
JungKook:
Először pislogtam majd bólintottam. Ha így kell akkor így kell... Meg is csinálta. Egyik kezével a mellkasomnál a másikkal pedig a combjaimnál tartott. - Várj... Hogy tudsz megtartani mikor a te lábad se ér le?... - Tettem fel kérdésemet.
HoSeok:
Amint bólintott, megcsináltam úgy ahogy mondtam. Egyik kezemet a mellkasához vezettem, a másikat pedig a combjához.
-Úgy, hogy az vízben a súlyod egy tollpihéjéhez hasonlít, plusz a lábamat is folyamatosan mozgatom. - Mosolyogtam.
JungKook:
Kíváncsian néztem, hogy mi lesz a válasza. - Értem...- mosolyogtam. - És most mit csináljak? - kiváncsiskodtam. - Csak ne engedj el...
HoSeok:
-Mondtam már, hogy nem foglak elengedni. - Sóhajtottam. -Tudod hogy a békák hogyan úsznak? Láttad már hogyan mozog a mellső és hátsó lábuk? - Tettem fel újabb kérdéseimet.
JungKook:
- Jó... - mondom. - Igen tudom, hogy úsznak a békák, de hogy jön most ez ide? - nézek rá értetlenül. Béka és az úszás?...
HoSeok:
-Úgy hogy a mellúszás olyan mint ahogy a békák úsznak. Szóval most úgy kell mozgatnod a karodat és a lábadat, ahogyan a brekik is csinálják. - Fejtettem ki bővebben. -És ne izgulj, FOGLAK! - Hangsúlyoztam direkt a "foglak" szót.
JungKook:
- Jó...Bízok benned csak na...- mondtam majd elkezdtem úgy csinálni mintha béka lennék. Nem is olyan nehéz...Kérdés, menni fog-e nélküle?
HoSeok:
-Értem én. - Mosolyogtam, közben figyeltem hogy csinálja. -Na...Eddig tökéletes. - Dícsértem meg.
JungKook:
- Haha... Nagyon. - nevetek közben csinálom ezt a mell úszást. - Igen... Hol marad a csókom? - vontam kérdőre. - Azt mondtad ha jól csinálom akkor kapok csókot.- morogtam.
HoSeok:
-Hát így nem tudom megadni. - Méltatlankodtam. -Szóval előbb csimpaszkodj belém, és akkor megadom a jutalom csókodat. - Vigyorogtam.
JungKook:
- Inkább menjünk ki a széléhez. - mondtam. - Így te is tudsz kapaszkodni. - mosolyogtam. Ő csak bólintott majd kivitt a széléhez.
HoSeok:
Csak bólintottam, aztán kivittem a széléhez. Mindketten megkapaszkodtunk, majd ráhajoltam az ajkaira és megadtam neki a jutalom csókját.
JungKook:
Amikor megkapaszkodtam Ő egyből ajkaimra tapadt amit én egyből viszonoztam is. Nyakába karolok, hogy minel közelebb legyen hozzám...Meg nehogy elmerüljek.
HoSeok:
Rögtön viszonozta is csókomat, majd a nyakamba karolt, így még közelebb kerültünk egymáshoz. Egyik kezemmel én is átkaroltam a derekát, míg a másikkal a medence szélébe kapaszkodtam.
JungKook:
A csók közben nyakát cirógattam. Csak kár, hogy levegő hiány miatt el kellett engednünk egymást. Amikor el váltunk mélyen a szemébe néztem.
HoSeok:
Nyelveink harca közben a nyakamat kezdte cirógatni. Viszont mivel a levegőnk már fogytán volt, ezért kénytelenek voltunk elválni egymástól.
-Most már örülsz? - Érdeklődtem vigyorogva.
JungKook:
- Hmmm... Nem... Kérek még. -kuncogok. - Kapok? - érdeklődtem még mindig nyakába karolva.
HoSeok:
-Te kis telhetetlen. - Nevettem. -Kapsz, de csak mert ilyen kedves vagyok, és mert szeretlek. - Mosolyogtam, majd újra megcsókoltam.
JungKook:
Kuncogtam majd amint megcsókolt én azt viszonoztam. Megint egy ideig csak faltuk egymást majd el váltunk. - Köszönöm. - mosolyogtam.
HoSeok:
Egyből visszacsókolt, ami jó érzéssel töltött el. Pár percig harcoltak ízlelő szerveink, de levegőnk ismét fogytán volt ezért elengedtük egymást.
-Nincs mit. - Vigyorovgtam. -Na akkor most azt fogjuk valahogy megcsinálni, hogy miközben te mozgatod a kezeidet és a lábaidat, addig én vinni foglak. - Mondtam el neki a következő lépést.
JungKook:
Én csak bólintottam a tervre. Bár már nem volt sok kedvem hozzá de meg akartam tanulni. - És ha jól megy kapok még csókot. - kuncogok.
HoSeok:
-Igen, kapsz. - Nevettem szemeimet forgatva. -Csak a csókok miatt mentél bele, mi? - Néztem rá kíváncsian mosolyogva, közben újra megfogtam a mellkasánál és a combjainál.
JungKook:
- Azért is. - nevetek. - Meg meg akarom már tanulni. Gáz, hogy ennyi évesen nem tudok úszni... - mondom kicsit szomorkásan.
HoSeok:
-Gondoltam. - Kuncogtam. -Nem gáz. V se tudott úszni, őt is JiMin tanította meg és így jöttek össze. - Meséltem.
JungKook:
- Értem... De ezt nekem miért nem mondtátok el? Ennyire nem bíztatok bennem? - vontam kérdőre Hoseok-ot. De most tényleg!
HoSeok:
-Bíztunk benned mindannyian, nem ez volt a baj. Hanem Jin és NamJoon túlreagálták az egészet...Azt mondták, hogy te még kicsi vagy az ilyenekhez, és hogy nem szeretnék, ha miattuk, mármint JiMin és V miatt lenne emiatt lelki problémád. Bár én hülyeségnek tartottam. - Magyaráztam el neki a dolgokat.
JungKook:
Sóhajtok. - Mindenből kihagytok... Nem vagyok kicsi. 19 éves vagyok! Hol lennék kicsi?!- néztem rá kérdően.
HoSeok:
-Én tudom, de ők nem. Tudod te is, hogy Jin mindig az anyánk akar lenni, Rap Mon meg az apánk, ezért féltenek általában mindentől. - Mondtam húzva a számat.
JungKook:
- Még jó, hogy nem tiltják el tőlem a sex-et. - mondom mérgesen. - Ahj... Hagyjuk... Folytassuk inkább az úszást...- mondom.
HoSeok:
-Eleinte JiMin-től és TaeTae-től is el akarták, de ők felháborodtak, hogy ez azért már túlzás. - Motyogtam. -Szerintem is. - Sóhajtottam. -Na akkor most megint mozgasd a karodat és a lábadat, én pedig viszlek közben. - Mondtam.
JungKook:
Sóhajtok. - Rendben. - elkezdem ugyan azt csinálni amit 5 percel ezelőtt csináltam.
HoSeok:
Amint elkezdte mozgatni a végtagjait, kezeimmel "úsztatni" kezdtem. Lassan forogtam vele a vízben, nehogy elejtsem vagy valami.
-Egész jó eddig. - Mosolyogtam.
JungKook:
Vigyorgok. "Úszok". Na jó ez is túlzás. Egy idő után megállok mert elfáradok. - Pihenjünk. - mosolygok.
HoSeok:
Kis idő múlva leállt, ezért én se forogtam vele tovább.
-Rendben. - Bólintottam mosolyogva.
JungKook:
Mosolygok. Majd kivisz a széléhez. A medence szélére ülök majd rá nézek. - Köszönöm. - mosolygok szemeibe nézve.
HoSeok:
Ki vittem őt a medence széléhez, amire aztán rá is ült.
-Szívesen. - Vigyorogtam én is, majd kezeimmel "felemeltem" magam, így tudtam adni a szájára egy puszit.
JungKook:
Kuncogok. - Ülj ki. - mosolygok ő meg ki is ül. Rá mosolygok majd megcsókoltam közben nyakába karoltam.
HoSeok:
Kérését teljesítve kiültem mellé, mire ő csak rám mosolygott, aztán megcsókolt. Ezután a nyakamba karolt, én pedig derekánál fogva az ölembe húztam őt.
JungKook:
Készségesen ölébe ültem és úgy faltuk tovább egymást. Haját piszkálom közben. Egy idő után elkezdtem mozgatni csipőmet ölében. Nem tudom miért csak ösztönösen el kezdtem mozgatni csipőmet.
HoSeok:
Hajamat kezdte piszkálni, majd kis idő múlva a csípőjét is elkezdte mozgatni. Egy jóleső sóhaj tört elő belőlem. Ez...Ez így nem lesz jó. Megint fel fogok izgulni, de nem akarom, hogy megint JungKook elégítsen ki. Ahjj...
JungKook:
Egy kis időre elhúzódik majd újból meg csókolom. olyan édesek az ajkai nem tudok betelni vele. Lassan elfektettem a betonon úgy hogy ne verje be a fejét.
HoSeok:
Mivel éreztem hogy lent megint nem fényesek a dolgok, ezért inkább kicsit elhúzódtam tőle, de ő újra megcsókolt. Ezután óvatosan le is döntött a betonra, ami rohadt meleg volt.
-Mmm... - Váltam el tőle. -Leég a hátam. - Nyöszörögtem.
JungKook:
- S-Sajnálom. - szállok le róla egyből majd segítek neki felülni. - Sajnálom. - lehajtom a fejem. Mindig csak gondot okozok.
HoSeok:
-Ugyan, semmi baj! - Mosolyogtam. -Nem olyan nagy cucc...Csak gondoltam ha vörös és koszos lesz a hátam, akkor már nem fogsz úgy szeretni. - Motyogtam ajkaimat lebiggyesztve.
JungKook:
- Te hülye vagy.... Komplett hülye vagy. Én tényleg nem foglak szeretni ha koszos leszel...- hüledeztem. Ekkora baromságot. - Bárhogy leszel, fogsz kinézni szeretni foglak. És ne találj ki ilyen marhaságokat.
HoSeok:
-Jó, jó! Csak vicceltem, ne izgulj. - Nevettem kiakadásán. -Annyira szeretem, amikor így feldühíted magad. - Vigyorogtam. -Na gyere ide kis durcisom. - Csapkodtam meg comjaimat jelezve, hogy visszaülhet az ölembe.
JungKook:
- Máskor ne viccelődj...- motyogom. - Jó érzés azt a hályas combomat ütögetni?- nevetek majd újból ölébe ülök.
HoSeok:
-Rendben, nem fogok. - Mosolyogtam. -Igen, az. De nem hályas. Annak örülök, hogy tudok rajtad mit fogdosni. - Vigyorogtam, majd amint helyet foglalt az ölemben, derekát átkarolva nyomtam egy puszit a szájára.
JungKook:
- Szerintem akkor is hályas szóval mindegy. - nevettem. - Bár...Rajtam minden hályas..- nevetek. - A hasamon és a karomon kívül. - kuncogok.
HoSeok:
-Ne beszélj baromságokat, mert a formás kis hátsód fogja bánni. - Néztem rá perverzen elvigyorodva. -Nem vagy te hályas, inkább izmos. Neked az agyad helyén van valami más. - Markoltam rá fenekére, alsó ajkamat beharapva.
JungKook:
- Ohh... Igen. - kuncogok. Igazából nem bánnám. - Az agyam helyén is hály van. - nevetek. - Csak a hasam izmos más nem. - nevetek. Amikor a fenekembe markol nyögök egyet.
HoSeok:
-Szerintem inkább sok víz. - Haraptam bele gyengéden fülébe. -Az enyém is izmos, bár nem annyira mint a tied vagy JiMin-é. - Kuncogtam. -Csak nem...Tetszik? - Suttogtam mély, erotikus hangon a fülébe.
JungKook:
- Az kizárt, hogy víz lenne benne. - Nevetek egyet sóhajtva. - Azért te is vagy annyira izmos mint én vagy Jimin. - mondom kicsit felháborodva. - De... - sóhajtok egyet.
HoSeok:
-Örülök, hogy így látod. - Kuncogtam. -De azt hiszem, hogy majd még edzeni fogok egy kicsit. - Mondtam el neki a tervemet. -Tudtam. - Haraptam meg picit nyakát is.
JungKook:
- De nem kell edzened. Nekem így tetszel. - mondom majd sóhajtok egyet. - Fel akarsz izgatni? - kérdem fülébe suttogva.
HoSeok:
-Tudom...De nem árt még egy kis izom. - Vigyorogtam. -Szerintem már sikerült. - Suttogtam én is a fülébe.
JungKook:
- Szerintem meg mindegy. - kuncogok. - Gondolom érzed...- nevetek majd gyengén nyakába harapok. - De te sem vagy másabb helyzetben. - vigyorgok.
HoSeok:
-Érzem hát. - Kuncogtam, és sóhajtottam egyet. -Tudom. De ezt is te okoztad. - Pusziltam vállára.
JungKook:
- Akkor jó. - kuncogok. - Tudom. - vigyorgok. - Már csak a puszta látványomtól fel tudnál izgulni. - nevetek. - Ismerlek ám...- mozdítom meg csipőmet.
HoSeok:
-Chh...Milyen kis magabiztos lettél. - Nyögtem, majd erősebben belemarkoltam a fenekébe. -Vigyázz, mert a végén még egy hétig nem fogsz tudni táncolni. - Szívtam meg kicsit kulcscsontját.
JungKook:
- Én aztán nem ah...- nyögök ahogy fenekembe markol. - Ohh... És most félnem kéne. - nevetek majd sóhajtok egyet. - Lehet te nem fogsz majd tudni táncolni..- kuncogok.
HoSeok:
-Igen, félned kéne. - Vigyorogtam. -Azt kötvehiszem. - Haraptam rá kulcscsontjára is. -Te még nem tudod, hogy milyen vagyok amikor nagyon beindulok. - Néztem rá perverzen.
JungKook:
- De nem félek. -kuncogok. - Miért? Ki tudja, hogy milyen, vagy ha be indulsz? - kiváncsiskodtam. - A csapatból tudja valaki?...
HoSeok:
-Azt látom. - Nevettem. -Nem, nem a csapatból. - Ráztam meg a fejemet. -A volt barátnőm...Tudod ő volt az, aki egy másik fiú miatt dobott, mert ő jobban tetszett neki mint én. - Mondtam kicsit unottan. -Azóta pedig nem is volt senkim, csak most te. - Néztem mélyen a szemeibe.
JungKook:
- Ah.. Igen... Az a csaj amúgy nagyon irritált. Annyira nyávogós hangja van. Ble...- vágtam fintorgó pofát. - Amúgy, hogy, hogy én? Miért nem egy lány?... -kérdeztem kíváncsian.
HoSeok:
-Hihi... - Kuncogtam kiakadásán. -Hogy miért te? Hmm...Azért, mert amióta a csajszi szakított velem, azóta már nem tudok megtűrni magam mellett lányokat. A sminkeseket meg a többit se szeretem a cégnél. Na meg azért is te, mert a sok vitánk közben egyre jobban kezdtelek szeretni. - Mondtam el neki azt a sok indokot, amiért vele vagyok és nem egy lánnyal.
JungKook:
- Értem... Amúgy valahogy én is a sok veszekedés miatt szerettelek meg. - mosolygok majd arcára puszilok. - Most viszont segíts. Nem fogom megint magamnak segiteni...
HoSeok:
-Mi az, hogy megint? - Néztem rá értetlenül. -Szóval akkor azért mentél el a mosdóba, hogy megcsináld magadnak? - Vontam kérdőre kicsit sértődötten.
JungKook:
- I-Igen... Azért mentem ki. De nem azért mert nem akartam, hogy te csináld csak... Nem akartam erőltetni. -mondom majd lehajtom a fejem.
HoSeok:
-Ahjj Kookie... - Sóhajtottam. -Legközelebb inkább kérdezz meg engem is, jó? - Mosolyogtam, majd nyomtam egy puszit az arcára.
JungKook:
- Jó legközelebb szólok. - mosolygok. - De akkor most szólok. Segíts...- nevetek. - Nem akarok így maradni.
HoSeok:
-Oké. - Mosolyogtam én is. -Jó, segítek. - Kuncogtam. -Nem fogsz így maradni, ne izgulj. - Pusziltam meg a száját. -Na gyere! - Húzódtam vele egy kicsit hátrébb, majd a fenekénél meg fogva fel kaptam az ölembe, és így mentünk be.
JungKook:
- Mennék ha engednél felállni. - mondom de helyette csak az ölébe vett és úgy indult meg be.- Tudok a saját lábamon is járni. - motyogtam megölelve.
HoSeok:
-Tudom, de így jobban szeretem. - Vigyorogtam. -Így jobban beindulok. - Kuncogtam. Pár perc alatt fel is értem vele, aztán bevittem az ő szobájába. Lefektettem az ágyra, majd kulcsrazártam az ajtót hogy ne zavarjon meg senki.
JungKook:
- Ch...Csak úgy ha az öledben vagyok...- mondom. Elég hamar fel is értünk majd lefektetett az ágyra. Bezárta az ajtót majd vissza jött. Elmosolyodom.
HoSeok:
-Nem. Akkor is, ha mozogsz. De igazából bárhogy. - Nevettem, közben visszamentem hozzá. Nem mondtam semmit, csak rátapadtam ajkaira.
JungKook:
Egyből viszonoztam csókját közben nyakát is átkaroltam, hogy még véletlenül se húzodjon el vagy valami ilyesmi.
HoSeok:
Csókunk közben átkarolta nyakamat, miközben én terpeszbe tettem a lábait. Amint sikerült, közéjük férkőztem. Egyik kezemmel lesimítottam oldalán, míg a másikkal a feje mellett támaszkodtam.
JungKook:
Nem nagyon ellenkeztem. Hagytam, hogy ő irányítson. Amúgy se voltam még párkapcsolatban. Ahogy végigsimított oldalamon a csókba sóhajtottam de nem szakítottam meg.
HoSeok:
Mikor végigsimítottam az oldalán, belesóhajtott a csókunkba, de nem váltunk el egymástól. Ezután csípőmet folyamatosan az övének nyomtam, hogy még jobban felhúzzam az agyát. Oldaláról combjára tévedt a kezem, így belső combját kezdtem simogatni.
JungKook:
Amikor nekem nyomta a csipőjét egyből a csókba nyögtem ami miatt el kellett válnunk. Ezután az oldalamra simított aminek hatására sóhajtottam egyet. Sok dolga nem lesz a vetkőztetéssel mivel csak egy fürdő nadrág van rajtam de rajta is.
HoSeok:
Amint a csókba nyögött, elváltunk egymástól. Nyakát kezdtem kényeztetni, majd kulcscsontját. Ő csak kéjes hangjait hallatta, amire én egyre jobban merevedni kezdtem a gatyámban. Nem is bírtam sokáig...Egy gyors mozdulattal le kaptam róla is és magamról is a fürdőnadrágot, ami még csurom vizes volt. Ezután visszatértem forró bőrére, közben egyik kezemmel a férfiasságát kezdtem masszírozni.
JungKook:
Nyakamat kezdte el csókolgatni amit néha meg is szívott. Én csak nyögdécselni tudtam amitől ő egyre jobban kezdett beindulni. Éreztem, mert szinte nekem préselődött. Nem is bírta sokáig levette rólam is és magáról is a nadrágot majd vissza tért a nyakamra. De amikor férfiasságomat kezdte el kényeztetni csak hangosabb lettem.
HoSeok:
Mihelyt végeztem a nyakánál, lehajoltam merevedéséhez, és apró puszikat kezdtem rá hinteni. Végigpuszilgattam egész hosszát, majd a tetejét a számba vettem. Egy ideig csak nyalogattam, aztán egész hosszán mozgatni kezdtem a fejemet. Miközben pénisze a számban volt, első ujjamat bevezettem neki. Hangjából kiszűrtem hogy nem volt neki kellemes, de hát ez van...
JungKook:
Amint rendesen megszívogatta Nyakamat át tért a merevedésemre. Először apró puszikat hintett rá majd a tetejét szájába vette. Egy idő után egész hosszomon elkezdte mozgatni a fejét aminek hatására nagyokat sóhajtottam. Miközben mozgatta fejét első ujját belém is helyezte ami nem volt valami kellemes de muszály ha nem akarom, hogy fájjon bár... Elég nagy szóval... Tuti fájni fog az is...
HoSeok:
Pár percig mozgattam benne első ujjamat, közben fejem mozgásával se álltam le. Később bevezettem neki a második ujjamat is, és azzal egy időben szívtam egy nagyot nemességén is. Hangjaiból ítélve tettszhetett neki, aminek én is örültem.
JungKook:
Amikor bevezette második ujját és meg szívta makkomat csak egy nagyot nyögtem. Hihetetlen. Honnan tudja, hogy így kell... Gondolom nem nézett meleg pronot. Vagy ki tudja.
HoSeok:
Most már többet kellett időznöm, de nem annyira sokáig. Mikor már a harmadik ujjamat is bevezettem, ugyanazt csináltam mint az előbb, de ezúttal a nyelvemet is mozgattam hozzá. Ha jól hallottam akkor ez is tetszett neki, ráadásul ujjaim mozgatását is kicsit felgyorsítottam, hogy hamarabb táguljon.
JungKook:
Nem annyira de azért harmadik ujját megéreztem. Annyi volt a szerencsém, hogy közben megint megszívta makkomat ezért csak egy jólesőt nyögtem.
Harmadik ujjával azért el kellett időznie. Amikor elég tágnak érzett felegyenesedett majd a szemeimbe nézett.
HoSeok:
Amint elégnek éreztem a tágítását, lassan kihúztam belőle mindhárom ujjamat, utána felegyenesedtem. Pár másodpercig a szemeibe néztem.
-Felkészültél? - Kérdeztem.
JungKook:
Bólintok egyet. Ő is bólint egyet majd a bejáratomhoz helyezkedik majd lassan elkezd belém hatolni. Az alattam lévő takarót markoltam a fájdalom miatt. Annyira feszített és fájt, hogy meg egy könnycsepp is végig futott arcomon.
HoSeok:
Mikor bólintott egyet én is bólintottam, aztán a bejáratához igazítottam tagomat. Lassan kezdtem belényomódni, viszont neki így is fájt. A takarót markolászta görcsösen, szemeiből pedig könnyek kezdtek hullani. Mihelyt tövig elmerültem benne, megálltam és vártam.
-Nyugih...Mindjárt jobbh lesz. - Suttogtam ajkaira. Szegényt rossz volt így látnom, de tudtam hogy hamarosan elmúlik.
JungKook:
Amikor tövig merült egy kicsit megkönnyebbültem. Bár nem annyira mert így is feszített de nem fájt annyira. Szavaira csak elmosolyodtam majd bólintottam egyet. Nyakába karoltam majd megcsókoltam. Legalább ez egy kicsit eltereli a figyelmemet.
HoSeok:
Ő csak bólintva elmosolyodott, majd átkarolta a nyakamat és lehúzott magához egy csókra. Igyekeztem koncentrálni arra is hogy ne élvezzek rögtön belé de arra is, hogy jól csókoljak. Picit nehéz volt, de sikerült.
JungKook:
Amikor elváltunk szemeibe néztem. Nyeltem egyet. - M-Mozoghatsz. - mondtam egy kicsit félve de még mindig a nyakát karoltam.
HoSeok:
Miután elvált tőlem belenézett a szemeimbe, majd nyelt egyet.
-Rendbenh. - Sóhajtottam küszködve magammal. Lassú lökésekkel kezdtem el benne mozogni, majd egyre jobban felgyorsultam. Csípőm mozgása közben visszatértem a nyakára, hiszen ott alig hagytam foltot. Harapdáltam, szívogattam nyakán a bőrt hogy tudják, Kookie most már velem van. Azaz hogy van párja.
JungKook:
Eleinte a fájdalom miatt martam hátát de egy idő után csak az élvezet miatt martam hátát. Elkezdte csókolgatni, harapdalni, szívogatni nyakam ami miatt egyre hangosabban kezdtem el nyögni.
HoSeok:
Kényeztetésem és lökéseim miatt egyre hangosabbakat nyögött, hátamról pedig kishíján lekarmolta a bőrt. Már annyira be voltam indulva, hogy lökéseim is felerősödtek. Reménykedtem abban, hogy nemsokára megtalálom gyönyörközpontját.
JungKook:
Szerintem már a többiek is hallják milyen hangos vagyok de nem nagyon tud érdekelni. Amikor eltalálta azt a pontot szinte sikítottam egyet. - O-ott méghegyszerh... - könyörögtem Hoseok-nak, hogy ismételje meg lökését.
HoSeok:
Egyszer csak egy hangosat sikított, mire én egyből fel kaptam a fejemet. Végre...Sikerült megtalálnom azt a pontot. Kérését teljesítve folytattam a lökéseimet ugyan abba a pontba, és már én is egyre többször remegtem meg.
-Ahh...Jungh...Kook...Mindjárt! - Nyögdécseltem felette. Már nem sok kellett, hogy a csúcsra jussak forróságában.
JungKook:
Kérésemet teljesítve folyamatosan csak arra az egy pontra lökött aminek hamar következménye is lett. Ahogy kimondta, hogy neki nem kell már sok én utána élveztem el. Kicsit elpirultam bár nem volt miért.
HoSeok:
Mondatom után egyből közénk is élvezett, így összeszűkült férfiasságom körül. Nekem se kellett több, egy hangosabb, elnyújtott nyögés kíséretében elélveztem benne. Viszont nem álltam le mozgásomban. Még egy párat löktem rajta, majd óvatosan kihúzódtam belőle.
JungKook:
Ahogy megéreztem magamban forró váldékát felnyögtem. Még egy párat lökött majd ki húzódott aminek a hatására sóhajtottam egyet.
HoSeok:
-Nah? Milyen voltamh? - Néztem rá kíváncsian, közben őrülten kapkodtam a levegőt. Remélem nem csalódott bennem. Az nem lenne jó, mivel elvileg ez volt neki az első.
JungKook:
- Hát... Ha nekedh nem elégh bizonyíték a hátadonh lévő marásh nyomok akkorh mondom ish... Iszonyatosan tetszetth... - mondom majd egy kicsit el pirulok. De én csak az igazat mondtam szóval... mindegy..
HoSeok:
-Akkor jóh, örülök nekih. - Mosolyodtam el. -Azt hiszem, holnapra sok foltunk lesz. - Kuncogtam. Megkönnyebbültem hogy ezt mondta.
JungKook:
- Folt? Milyen folt? - kérdeztem értetlenül hiszen sehol sem ütöttük meg magunkat. Kíváncsian néztem, hogy mit fog válaszolni.
HoSeok:
-Hát a nyakunkon, meg itt a kulcscsontunkon...Na meg nekem a hátamon. - Mondtam, közben mutogattam a helyekre.
JungKook:
- Jaaa... Értem...- mondtam. - És mit fogunk mondani? Mi történt? Főleg veled!...- mondtam egy kicsit aggódva.
HoSeok:
-Nem tudom. Mondjuk azt mondom hogy nagyon viszkedtem, és túlvakartam magam. A többi meg...Majd ki találunk valamit. - Magyarázkodtam.
JungKook:
- Szerinted el fogják hinni? - kuncogok. - Jimin és V hogy bírta ki úgy hogy ne legyen rajtuk folt? - kérdeztem.
- Gyerekek! Ha végeztetek gyertek vacsorázni. - szólt be Jimin. Ahogy meghallottam teljesen elvörösödtem.
HoSeok:
-Biztos, mivel volt már rá példa. - Mosolyogtam. -Sehogy, mert rajtuk is volt. Talán még több is mint rajtunk, ugyanis tudod hogy JiMin mennyire perverz. - Nevettem. -Rendben, megyünk! - Válaszoltam legalacsonyabb tagunknak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése