J-Hope&JungKook - Veszekedésekből szerelem 1/?

HoSeok:

Reggel mikor kómás fejjel mentem a fürdőbe, kopogás nélkül benyitottam a helyiségbe. Már mentem volna megnyitni a csapot, amikor hirtelen észrevettem JungKook-ot ahogyan fürdik.
-Baszd meg Kook! A szívrohamot hozod rám kora reggel. - Mormogtam. -Ha lehet akkor siess, mert más is szeretne zuhanyozni! - Szóltam neki mérgesen, majd kitrappoltam a fürdőből és visszamentem a szobába ruhákért. Hihetetlen ez a gyerek.

JungKook:

Épp nyugisan zuhanyzok mikor valaki bejön. Az a valaki éppenséggel Hoseok az. Nézem, hogy mit csinál. Észre se veszi, hogy én itt vagyok. Hihetetlen ez az ember.
- Nem zavart,  hogy épp fürdök? - kiabálok utána amit nagy valószínűséggel nem hallott. Csak azért se fogok hamar végezni... Olyan jó 15 perc múlva száltam ki a zuhany alól. Megtörülköztem, felőltöztem majd kimentem a fürdőből.
- Szabad a fürdő! - mondom enyhén hangosan.

HoSeok:

Elég hamar kiválasztottam a ruháimat, viszont JungKook még nem végzett, ezért vártam. Már vagy 15 perce csak ültem az ágyon és nyomkodtam a telómat, mire végre szólt hogy végzett.
-Na végre! mi tartott ilyen soká?! - Mormogtam, közben elfoglaltam a fürdőt, és lezuhanyoztam. A kellemes víztől kissé fel is ébredtem.

JungKook:

- Bocs, hogy tiszta akarok lenni! - mormogom majd a szobámba megyek. Neha jó húzni az agyát. Meg kicseszni vele, amit valljunk be mostanság egyre többször teszek meg - meg vonom a vállam majd elfekszek az ágyon. Olyan puha és jó illatú. Imádom Jin-t. Mintha az anyám lenne. Állandóan aggódik értem. Igaz is...Még nem is reggeliztem. - gondolkodtam el majd lemegyek a konyhába.

HoSeok:

Morgolódására már nem reagáltam, mert még nem volt hozzá energiám. Öt perc alatt gyorsan lefürödtem, majd megtöröltem a vizes végtagjaimat. Fel kaptam magamra a kiválasztott ruháimat, utána indultam le reggelizni.
-Mehettek fürdeni, ha akartok! - Kiabáltam hangosan, hogy mindenki hallja, közben meg is érkeztem a konyhába. Már a kis csirkefogó is ott evett az asztalnál, de nem szóltam hozzá. Csak leültem a helyemre, és enni kezdtem.

JungKook:

Vidáman nyammogtam a reggelimet még meg nem jelent Hoseok. Utána csak kedvtelenül ettem. Muszály volt mert ha nem eszek rendesen Jin leharapja a fejemet. Reggeli után az udvarra mentem a medencéhez. Mivel nem volt rajtam papucs és csak egy térdnadrág volt rajtam ezért bele lógattam a lábam a medencébe.
- Hah...De jól esik...- mondom egyet sóhajtva. Iszonyat meleg van és ez a hideg víz nagyon jól esik.

HoSeok:
Unottan kezdtem el enni, mivel még nem voltam annyira éhes, ráadásul pont Kook-al kellett együtt reggeliznem. Ám hamarabb végzett az evéssel, ezért utána kiment. Mikor én is végeztem, odaadtam Jin-nek a tányért.
-HoSeok! - Szólt nekem kedvesen Jin.
-Igen? - Fordultam vissza kérdően nézve rá.
-Engednél még egy kis hideg vizet a medencébe? Megint felmelegedett a víz.
-Persze. A slagból? - Bólintottam, majd a biztonság kedvéért feltettem kérdésemet.
-Hát...Mivel kint csak onnan jön hideg víz, ezért igen. - Kuncogott, én pedig már indultam is. Nem szóltam a medence szélén ücsörgő JungKook-hoz, csak a slaghoz mentem. Viszont út közben eszembe jutott egy kis ravaszság, ezért meg is csináltam. Megnyitottam a jó hideg vizet, aztán a medence helyett először JungKook-ot locsoltam le.
-Tessék, egy kis hűsítő! - Nevettem, közben locsoltam.

JungKook:

Egy idő után meguntam az ücsörgést ezért el feküdtem a placcon. Először nagyon forró volt de egy idő után meg szoktam. Már majdnem elaludtam mikor hirtelen hideg vízzel kezdtek el locsolni. Egyből felpattantam majd az illetőre néztem. Hoseok volt az.
- Anyádat Hoseok! Tudod te azt, hogy ez mennyire hideg?! - kiabálok neki idegesen majd leveszem a pólóm. - Nagyon szar érzés... Ki akarod próbálni?  - vágom hozzá a szavakat, ahogy látom, hogy nevet rajtam.

HoSeok:

Mihelyt megérezte a hideg vizet, egyből felpattant.
-Igen, tudom. De nyár van. - Vontam meg a vállamat még mindig röhögve. Ám nem sokáig zargattam, hiszen Jin a medencére kért meg, ezért a többi vizet már oda engedtem. Unalmas volt tartani a slagot, ezért beletettem a vízbe és hagytam, hogy belefollyon a hideg víz.

JungKook:

A pólómat kiterítettem, hogy száradjon én meg addig a napozó ágyra feküdtem persze nem a napon voltam hanem az egyik fa árnyékába. Egy idő után elálmosodtam. Olyan kellemes volt a hűvösben feküdni és ha néha fújt a szél az is hűvös volt. A kellemes érzés miatt elaludtam.

HoSeok:

Pár percig csak bámultam a vizet, közben én is belelógattam lábaimat. Viszont mikor már ebbe is beleuntam, vissza mentem a házba, magára hagyva az alvó Kook-ot.
-Legalább csönd van. -Gondolkodtam hangosan, de abban a pillanatban Suga rivallott rá JiMin-re.
-JiMin húzzál már ki innen! - Üvöltött YoonGi.
-Vagy még se. - Sóhajtottam, és leültem a kanapéra TV-t nézni.

JungKook:

Békésen szunyókáltam. Arra ébredtem, hogy ráz a hideg... Amikor felkeltem már a nap is lement. Hát igen...Félmeztelenül nincs a legmelegebb. Felkeltem a napozó ágyról, magamhoz vettem a pólómat majd bementem, közben a pólómat magamra vettem.. A nappaliba ültem le. Nem nagyon érdekelt, hogy Hoseok is ott van. A kedvenc sorozatom ment szóval annyira nem izgatott.

HoSeok:

Egész nap csak a TV-t bámultam, teljesen üres tekintettel. Voltak benne izgalmas műsorok, de a meleg miatt nem nagyon tudtam őket élvezni. Már a nap is kezdett lemenni, amikor a kis maknae bejött még kissé fáradt pofával, majd leült mellém a kanapéra. Így ketten néztünk egy sorozatot, ami igazából nem is volt olyan rossz.
-Na mi van álomszuszék? Este meg nem fogsz tudni aludni. - Motyogtam.

JungKook:

Csendben nézzük a TV-t mikor Hoseok hirtelen megszólalt.
- És téged az mit érdekel? Majd játszok a telómon. - Rántom meg a vállamat közben nézem a TV-t. Most valahogy nem érdekel a sorozat. Semmihez nincs kedvem most... Talán nap szúrást kaptam mert eddig mindig izgatottan vártam ezt a sorozatot de most valahogy nem tud lekötni.

HoSeok:
-Jól van na, én csak kérdeztem! Ha ideges vagy, akkor menjél ki aztán szedjé' hangyát. - Vágtam vissza. Nem hiszem el...Még viccelődni se lehet vele. Már nem is figyeltem a sorozatra, csak JungKook-al majréztam megint.

JungKook:

- Szedjél te hangyát ha ennyire unatkozol. Miért kell állandóan belém kötnöd? - vonom kérdőre... Nem is tudom mióta veszekszünk így vagy min vesztünk ennyire össze. Nem akarok vele bunkó lenne de ha egyszer kihozza belőlem!?...

HoSeok:

-Én eddig se unatkoztam. - Védtem meg magam. -Egyébként is, nem kötöttem beléd, csak viccelődtem. Arról már nem én tehetek, hogy nem annak veszed. - Mérgelődtem. Chh...Még hogy én kötök belé...!

JungKook:

- Inkább kimegyek minthogy azt a csúnya pofádat nézzem. - mondtam majd a polcon levő hedszetet el vettem majd kimentem. Nem tudom kié a fülhallgató de most kölcsön kértem tőle. Az udvaron leülök majd a ház falának dőlök. Bedugom a telefonomba a hedszetet majd a fülembe is és elindítok egy nyugtató zenét. Zene be, világ ki!...

HoSeok:

-Mi az hogy csúnya? A te agyad a csúnya! Menjél is, mert csak rontod itt a friss levegőmet! - Háborogtam, de nem érdekelte. Csak felkapott egy fülest, és már ment is ki. Meg a túrót...! Engem senki nem csúnyázhat le, főleg nem egy ilyen kis taknyos! Huhh...Most rendesen felhúztam magam. Nyugtatásképp inkább elmentem egy hűsítő zuhanyra, ami valljuk be, tényleg nagyon jól esett, főleg ilyen hőségben.

JungKook:

Lehet, hogy egy kicsit túlzásokba estem de akkor is. Ez most jól esett. Arról meg nem tehetek ha kihozza belőlem...Amikor az időre néztem egy kicsit meg lepődtem. Ilyen hamar eltelt az idő,  hogy már tíz óra? Idelye lenne be mennem. Nagy nehezen fel tápázkodtam majd meg indultam be. A fülest vissza raktam oda ahonnan el vettem majd egyenesen a fürdőbe vettem az irányt.

HoSeok:
Miután végeztem a fürdéssel, lementem a konyhába vacsorázni. A kis törpe még mindig kint volt, ami nem is volt baj...Legalább nem kellett idegeskednem. Jóízűen falatoztam, és mikor elfogyott, felmentem a szobámba. Mivel még nem tudtam aludni, ezért a telefonomon kezdtem el szórakozni.

JungKook:

Amint be értem a fürdőbe levetkőztem majd a zuhany alá álltam. Jól esett a hideg víz mivel eléggé rosszul éreztem magam. Lehet tényleg nap szúrást kaptam. Olyan tíz perc után kiszállok a zuhany alól meg törülközök majd a derekamra kötöm mivel nem hoztam be ruhát. Még élvezem az esti dolgokat majd elindulok a szobám felé.

HoSeok:

Hallottam hogy valaki fürdik, ezért gondoltam, hogy JungKook bizonyára bejött. Nem törődtem vele, mert abból megint csak vita lett volna. Ráadásul a telefonozás közben kezdtem egyre jobban elálmosodni, és nem sokkal később el is aludtam.

JungKook:

A szobába felöltöztem majd be is bújtam az ágyba. Szerencse, hogy útközben nem találkoztam senkivel. Nem mintha érdekelne csak na... Amint felöltöztem az ágyba bújtam. Nem játszottam olyan sokat a telefonon mivel rosszul éreztem magam. Remélem holnapra jobban leszek, nem akarok lemaradni a próbákról. Mert nekem kell olyan ügyesnek lennem és az egy nap alatt lebetgednem. Nagyszerű. Ügyes vagy JungKook... Hamar el is aludtam.

HoSeok:

Nem aludtam valami jól...Túl meleg volt, ezért csak forgolódtam. Egyszerűen nem lehet megmaradni ebben a dög melegben! Hátamra fordulva szétdobtam kezeimet és lábaimat, de szememet nem nyitottam ki. Csak vártam, hogy jöjjön a reggel. Bár biztos olyan leszek majd mint egy zombi, de nem érdekel.

JungKook:

Reggel úgy kelek, hogy rosszul vagyok és fázok. A nyakamig be takarózok. Pedig reméltem, hogy mára meg gyógyulok de nem. Még rosszabb lett. Érzem, hogy semmi erőm. Ha elindulnék le a konyhába út közben össze esnék. Szólni kellene a managernek, hogy ma nem fogok tudni menni...

HoSeok:

Végre reggel lett, én pedig úgy néztem ki mint a mosott rongy. Hatalmasat ásítva mentem a szekrényemhez, majd csigákat megszégyenítő lassúsággal kezdtem el öltözni. Mikor kiléptem a szobámból, Rap Monster már szólt is, hogy keltsem a maknae-t. Na ne már! Miért pont én? Ahjjj...Durcásan odamentem a szobájához, és benyitottam.
-JungKook ébredj! - Mormogtam, de mikor megláttam hogy nyakig be van takarózva, sokkot kaptam. -Normális vagy? Ilyen melegben nyakig betakarózól? - Néztem rá hitetlenül.

JungKook:

Pihenésemet egy nem kívánt személy zavarta meg. Miért pont őt küldték hozzám felkelteni?!...
- Nem hülye vagyok! Azért takaróztam be nyakig mert fázok... - motyogom háttal neki. Rendesen fázok. Mintha tél lenne és nem lenne rendes fűtés.

HoSeok:

- Hogy mit csinálsz? Fázol?! 37 fokban? - Hüledeztem. Hát ez megzakkant. Hogy a picsába lehet fázni nyáron, 37 fokban?! Ez hülyeség.

JungKook:

- Most miért kell velem kiabálni?! - kérdem kicsit rekedtes hangon. Nem hiszem el. Az ember beteg ez meg itt kiabál. Az eszem megáll... - Inkább hozz egy kibaszott hőmérőt ahelyett, hogy itt kiabálsz... - mondom egy kicsit megemelve a hangomat.

HoSeok:

-Nem kiabáltam, te vagy az egyetlen aki kiabált! - Emeltem meg én is kicsit a hangomat. Ezután fogtam magam, és lementem neki a hőmérőért. Álljunk csak meg...! Hőmérő?! Ooo...Szóval beteg lett. Hosszú elmélkedésem közben sikeresen le értem, és meg is találtam a hőmérőt, közben elmeséltem a többieknek a szitut, hogy JungKook miért nincs még kész.
-Itt van a kibaszott hőmérőd! - Mormogtam, és odadobtam majdnem a kezébe.

JungKook:

Kellett neki olyan tíz perc mire visszaért.
- Kösz...Most ki is vonszolhatod azt a lassú seggedet a szobámból. - mormogom majd felülök és a hőmérőt a hónomalá rakom és várok. Tényleg nincs energiám. Alig bírtam felülni. Hah...De nem akarok lemaradni... Amikor pittyeg a kis szerkezet ki veszem hónomalól majd megnézem. - Hah... 38.5...- motyogom...Hogy lehettem lázas?

HoSeok:

-Van mit. - Dünnyögtem. -Ki kérem magamnak! Az én seggem nem lassú, csak még reggel van. - Háborogtam, aztán ki is viharoztam a szobájából. Hogy az a jó isten áldaná már meg ezt a gyereket! Szépen lementem a többiekhez akik akaratomon kívül is a lelkemre kötötték, hogy ma mindenképp vigyáznom kell a maknae-ra. Dühösen trappolva mentem fel hozzá, majd téptem fel az ajtaját.
-Ma nekem kell felügyelnem rád, legnagyobb örömömre...Úgy hogy ha valami kell, szólj! - Sóhajtottam unottan.

JungKook:

Meglepetten nézem ahogy beront a szobámba... Kopogás vagy valami?!... Hagyjuk...
- Nem kell rám ügyelned. Magamra is tudok figyelni nem vagyok öt éves...mint egyesek...- motyogom az orrom alatt az utolsó két szót. Ez kellett még, hogy ő itt maradjon és vigyázzon rám. Nem kell rám vigyázni. Saját magamra is tudok...

HoSeok:

-Jó, most pont leszarom hogy mit tudsz és mit nem! A többiek ezt mondták, úgy hogy nem okozok nekik csalódást. - Mondtam neki dühösen és határozottan. -Mellesleg te vagy az öt éves, mert te lógsz állandóan Jin Hyung nyakában. - Néztem rá lenézően.

JungKook:

- Nem vagyok öt éves csak szeretem Jin hyung-ot. Nem úgy mint téged Hoseok. - mormogom majd vissza dőlök az ágyamba háttal neki. - És ha most megbocsájtasz aludni szeretnék. - mormogom szinte a párnámba.

HoSeok:

-Hát tudod JungKookie...JiMin-el és a többiekkel ellentétben én se szeretlek téged! - Mondtam egy picit remegő hangon. Ez...Azért nem esett jól. -Jó fel fogtam, már megyek is. - Motyogtam, majd megfordultam, és lehajtott fejjel mentem vissza a szobámba.

JungKook:

És csak most döbbenek rá, hogy az előbb mint mondtam...De én nem is utálom annyira...Csak néha idegesítő....Grat JungKook...Ennél ügyesebb már nem is lehetnél...Hallom ahogy RapMon hyung kiabál, hogy "elmentünk!". Sóhajtok egyet majd nagy nehezen de ki szállok az ágyamból majd meg indulok le a konyhába... Ohh Istenem csak adj annyi energiát, hogy le ne essek a lépcsőn...

HoSeok:

Amikor vissza értem a saját kis zúgomba, beledőltem az ágyba. Most vajon komolyan gondolta? Áhh...Mindegy. Pár perc múlva hallottam hogy Nam szól hogy elmennek, mire én csak egy "Jó"-t válaszoltam. Nagyot sóhajtva keltem ki az ágyamból, majd indultam meg a lépcsőn, ahol Kookie is szédölgött kicsit.
-Te mit csinálsz? - Rémültem meg.

JungKook:

Haj...Már csak Ő hiányzott.
- Hmm...Táncolok... -  morogtam. - Vajon mit csinálnék?  - kérdeztem kicsit morogva közben erősen szorongattam a korlátot nehogy előre szédüljek. Mondjuk nem sok kell hozzá. Remélem mihamarabb leérek. Nem akarom, hogy be törjön a fejem.

HoSeok:

-Szépen kérdeztem, mivel megint a szívrohamot hozod rám! - Mormogtam én is, aztán lesiettem hozzá. -Most az egyszer hagyjad, hadd segítsek. Utána azt csinálsz amit akarsz. - Néztem rá komolyan.

JungKook:

Sóhajtok majd rá nézek. Mi van ha átver majd szépen itt hagy én meg leesek? Végül kivettem ezt a gondolatot a fejemből majd bólintottam. Bár... nem tudom, hogy akar segíteni de mindegy. Mert ha bele kapaszkodok vagy a korlátba az ugyan az... Talán ő még rosszabb is mert mozog.

HoSeok:

Amint beleegyezett, szorosan átkaroltam egyik kezemmel a derekát, míg másikkal az ő kezét fogtam kicsit megszorítva.
-Na...Akkor most szépen lassan, menjünk le ezen a pár darab lépcsőfokon. - Vázoltam fel neki a helyzetet, majd léptem egyet.

JungKook:

Bólintottam majd vele együtt lépegettem le a lépcsőn. Nem sokkal később le is értünk. Szusszantottam egyet majd vártam hogy HoSeok el engedjen... Vártam egy kis ideig de még mindig nem engedett el. Rá néztem...Farkas szemet néztünk egymással...Az arca egyre közelebb került az enyémhez...
- Khm...El engednél? - vontam fel szemöldökömet.

HoSeok:

Pár lépés után le is értünk, viszont nem engedtem el. Annyira jól esett az, hogy a karjaimban tartottam. Én csak néztem arcát míg ő várta, hogy mikor engedem el. Végül felnézett szemeimbe, és arcommal közeledni kezdtem felé, ugyanis már nem a szemeibe néztem, hanem az ajkaira. Azokra a kívánatos, dús ajkakra. Meg akartam őket ízlelni. De ő közbeszólt.
-Jah...P...Persze! - Tértem észhez, majd lassan elengedtem.

JungKook:

- Köszi... - mondom majd a konyhába vettem az irányt. Mi ütött belé. Meg akart csókolni?! Ahh dehogy...Biztos csak beképzelem mivel beteg vagyok. Amint a konyhába értem levettem egy poharat amibe vizet engedtem majd a mikroba raktam. Vártam, hogy fel melegedjen a víz.
A pultnak támaszkodok. - Minek kellett le betegednem?... - motyogom magam elé

HoSeok:

-Szívesen... - Sóhajtottam, közben húztam a számat. Leültem a TV elé, majd elmerengtem gondolataimban. Vajon...Mi üthetett belém? Mindig civakodtam vele, de mióta azt mondta hogy nem szeret, azóta meg tisztára kedves vagyok vele. Pedig hagyhatnám hogy baja essen, hiszen elvileg nem kedvelem. Na mindegy. Majd lesz valami.

JungKook:

Amint rendesen felmelegedett a víz kivettem a mikrohullámú sütőből majd a szekrényből vettem elő egy tea gazt amit bele is tettem a vízbe. Hagytam hogy azon egy kicsit majd kidobtam. Be készítettem a teát aztán a nappaliba vettem az irányt. Leültem Hoseok mellé.
- Amúgy...Nem gondoltam komolyan...

HoSeok:

Teljesen belemerültem a TV-be, mikor hirtelen a kis beteg telepedett le mellém egy bögre teával.
-Mit? - Néztem rá értetlenül, hiszen tényleg nem tudtam hogy miről beszél.

JungKook

Az ölemben lévő bögrét fikszíroztam.
- Azt, hogy utállak... Nem gondoltam komolyan...-motyogom magam elé majd a teába kortyolok ami kellemesen meleg.

HoSeok: 

-Ja, hogy az! - Esett le a dolog. -Én se gondoltam komolyan...Semmit. - Sóhajtottam a padlót nézve. Olyan fura...Eddig még soha nem beszélgettünk így egymással. De mindenesetre jó.

JungKook:

Bólintok majd egy kicsit el mosolyodom. Nem tudom miért de örülök ennek. Mindegy.

A teámat kortyolgatom mígnem el nem fogy.... Kiviszem a konyhába a poharat majd vissza megyek. A kanapén felhúzom a lábam majd azt átölelem közben a fejemet a térdemre rakom. Fura, hogy én pulóverben meg nadrágban vagyok még Hoseok-on csak egy trikó és egy térdig érő nadrág van és még így is meg sül... Gondolom...

HoSeok:

Ezután már nem szóltunk egymáshoz, csak bámultuk a TV-t. Érdekes volt azt látnom, hogy ő úgy ült mellettem mintha tél lenne, én meg majd' megsülök.
-Huhh...Azt hiszem, most már jó lenne egy kis fürdés. - Állapítottam meg, és el is indultam átvenni a gatyámat fürdőnadrágra.

JungKook:

Nézem ahogy elmegy. Lehet, hogy nekem is jól esne egy kicsit a hideg víz. Áhhh... Nem, hagyjuk....Energiám nincs innen fel kelni. Inkább el feküdtem a kanapén.
Amin nem is olyan sokkal később el is aludtam.

HoSeok:

Mire átöltöztem és lementem láttam, hogy Kookie elaludt. Nem tudom hogy milyen oknál vezérelve, de felmentem a takarójáért majd betakartam. Gondosan eligazgattam rajta a takarót, utána kimentem és belementem a medencébe. Bár eleinte még hideg volt a víz, de nagyon jól esett.

JungKook:

Még nem aludtam el teljesen mikor ereztem hogy valaki rám terít egy takarót. Hát...Mivel HoSeok-on kívül nincs senki itthon, akkor gondolom ő lehetett. Elmosolyodom. Fogalmam sincs miért...Arra kelek, hogy nagyon szomjas vagyok...Felülök a kanapén majd körülnézek. Senki nincs még itthon és azt se tudom, hogy HoSeok ahol van- vállat rántok majd a konyhába megyek.

HoSeok:

Jó sokáig fürödhettem, ugyanis mikor bementem már délután volt, legalább is az óra három órát mutatott. Gyorsan elmentem a fürdőbe megtörölközni, majd átrohantam a szobámba visszavenni a nadrágomat. Ezután lementem a konyhába, ahol már JungKook is ott volt.
-Felkeltél? - Lepődtem meg. -Hmmm...Kéne csinálni valami kaját, mert már nagyon éhes vagyok. - Nyöszögtem.

JungKooK:

Épp a második pohár tartalmat fogyasztottam el mikor belépett.
- Igen felkeltem...- motyogom. Ez az alvás jót tett. Már nem érzem ramatyul magam. - Én nem vagyok éhes...Ha te igen akkor csinálj magadnak...- mondtam majd a nappaliba mentem. A takarót magamhoz vettem majd felmentem a szobámba.

Hoseok:

-Hát csinálok is. - Mondtam határozottan, bár ezt már nem hallhatta mivel elviharzott. Odamentem a hűtőhöz, és a tegnapi ebédből kivettem magamnak egy adagot, aztán megmelegítettem. Amint kész lett kivettem, majd enni kezdtem. Végre enni...Annyira éhes voltam, hogy hamar el is fogyott a tányérom tartalma, de legalább jól laktam.

JungKook:

Ahogy a szobámba mentem leraktam a takarót majd a fürdőbe mentem. Most egy hideg zuhany nagyon jól fog esni úgy érzem. Le vetkőztem majd a zuhany alá álltam mit meg is nyitottam. Ahogy éreztem. Nagyon jól esett az a hideg víz. Egy idő után neki láttam a mosakodásnak mivel megizzadtam és nem akartam büdös lenni. Mosakodás után leöblítettem magam majd ki szálltam a zuhany alól. Megtörölköztem bár a hajamat vizesen hagytam. Addig se lesz olyan melegem. A derekamra kötöttem a törülközőt, mert én voltam olyan ügyes, hogy nem hoztam magammal ruhát...Majd a szobámba indultam.

HoSeok:

Miután mindent megettem, a tányéromat a mosogatóba tettem, de elmosni már nem volt kedvem. Eközben hallottam hogy valaki zuhanyzik, aki kizárásos alapon JungKook lehetett. Mikor abbahagyta a fürdést, felmentem hozzá.
-Jobban vagy már? - Kérdeztem. Anyám...Ahogy a vizes haja össze-vissza helyezkedett el fején, azt hittem meghalok. Nagyot kellett nyelnem, mert nagyon sexyn nézett ki így. Ácsi...HoSeok te miket beszélsz? Hiszen mindig csak vitázol vele. Na mindegy.

JungKook:

Útközben szerencsésen találkoztam Hoseok-al. Sóhajtok. 

- Igen. Jobban vagyok már...- mondom majd a szobámba megyek. Mivel már érzem, hogy tényleg nagyon meleg van ezért én is csak egy trikót és egy térdig érő nadrágot vettem fel majd kimentem mert nem akartam a szobába gubbasztani.

HoSeok

-Akkor jó. - Mondtam bólintva egyet, és a szobámba mentem a telefonomért. Viszont a szobámban is egy kész szauna van, ezért nem akartam ott fetrengeni az ágyamban. Kimentem, majd leültem az ajtó elé, nekitámasztva a hátamat.

JungKook:

A konyhába mentem. Nem tudom mi késztetett rá de nagyon megkívántam a kakaót. Meg is csináltam majd a nappaliba mentem. Leültem majd bele kortyoltam.
- Áhhh... Semmi se jobb egy hideg kakaónál. - motyogtam magam elé kiélvezve az ízét. - Imádom a kakaót. - mosolyogtam mint egy öt éves.

HoSeok:

Csak ültem az ajtónak dőlve, közben a telefonommal szórakoztam. A meleg hatására egyre jobban kezdtem egyrészt izzadni, másrészt ásítozni. Benyomtam magamnak lassú zenéket, majd kezeimet a térdeimre tettem, és homlokomat pedig a kezeimre döntöttem. Lehunytam szemeimet, hogy pihenjek picit. Igen ám, de a meleg hatására sikerült is elszundítanom.

JungKook:

Ahogy meg ittam a hűsítő italomat kivittem a konyhába majd el mostam a többi mosatlannal együtt. Ritka pillanat amikor én mosogatok. Ez után felmentem a szobámba de útközben Hoseok-al is találkoztam.
- Nem itt kéne ülnöd. - motyogom de nem reagál semmit. - Elaludt volna...- guggolok le hozzá. Arcát piszkálom de nem reagál semmit. Nagy nehezen a hátamra vettem majd levittem a nappaliba a kanapéra. Nagy nehezen leraktam oda majd el fektettem az ágyon. Milyen ügyes vagyok. Nem ébredt fel...Arcát nézem, bár idővel át tévedt tekintetem ajkaira. Nem tudom miért de egyre jobban közelítettem hozzá míg végül össze nem értek ajkaink. Viszont amint észbe kaptam egyből fel pattantam majd a fürdőbe mentem. Jézus...Mit tettem?

HoSeok:

Éreztem hogy valaki piszkálja az arcomat, majd a hátára vesz, de nem reagáltam semmit. Túl meleg volt hogy megmozduljak. Pár perc múlva egy puha anyagon találtam magam, amin aztán ez a valaki, aki tuti hogy Kook volt, el fektetett rajta. Továbbra sem csináltam semmit, csak aludtam. Azaz félálomban pihentem. Viszont hirtelen megéreztem ajkait a számon, de nem sok időre. Miután elengedett szemeim rögtön kipattantak és láttam, hogy a fürdő fele menekül. Utána rohantam.
-Mit csináltál? - Kérdeztem tőle mérgesen, bár őszintén szólva fogalmam sincs, hogy miért voltam rá ennyire mérges, hiszen már én is meg akartam csókolni.

JungKook:

- Hagyj békén! - ordítom majd az orrára csapom a fürdő ajtaját amit kulcsra be is zárok. Mi az istent csináltam az előbb? Komolyan megcsókoltam? Nem...Nem hiszem... Kizárt...
-Nem csináltam semmit...- motyogtam az ajtónak támaszkodva. Miért csináltam ezt? Eddig mindig civakodtunk akkor most miért?... Talán még mindig beteg vagyok?!

HoSeok:

-Nem hagylak! - Kiabáltam. -Az istenit... - Mormogtam, mikor az orrom előtt csapta be az ajtót. Viszonylag türelmes voltam, és vártam. Pár perc múlva pedig újra megszólalt. -A faszt nem! JungKook, nem vagyok ám hülye! Lehet hogy aludtam, de azt éreztem hogy piszkálsz meg cipelsz. És AZT is éreztem. - Háborogtam, kiemelve az "azt" szót.

JungKook:

- Én csak a kanapéra vittelek, hogy kényelmesebben aludj, hogy utána ne legyen bajod. Esetleg ne fájjon a hátad... Le fektettelek utána ott, hagytalak. Nem csináltam semmit. - mondom ordítva de a végére egészen elhalkulok. Én csak jót akartam neki... Azt a csókot nem akartam...

HoSeok:

-Mi az, hogy nem csináltál semmit?! JungKook az isten áldjon már meg! Majdnem megcsókoltál! Azt hiszed, hogy nem éreztem a szádat az enyémen? Te tényleg ennyire ostobának nézel engem? - Üvöltöttem már teljesen kikelve magamból. Hát ez hihetetlen...Még én vagyok a hülye.

JungKook:

Nem tudom miért de megremegtem. Nem tudom mitől... Talán egy kicsit rosszul esett, hogy így beszél velem...
- Nem nézlek ostobának... És sajnálom, hogy segíteni próbáltam. - mondtam majd kinyitottam az ajtót és elszeleltem mellette.

HoSeok:

-Segíteni?! Azzal akartál segíteni, hogy megcsókolsz? - Hüledeztem, miközben ő kinyitotta végre az ajtót, de csak simán elment mellettem. -Ne menekülj, ha hozzád beszélek! - Szóltam rá erélyesen.

JungKook:

Megfordulok majd a szemeibe nézek. - Oké! Felfogtam! Megcsókoltalak! Többet nem fog elő fordulni! Rendben?! - mondom hitetlenkedve majd tovább megyek az udvarra. Komolyan nem hiszem el... A medence széléhez ülök majd bele lógatom a lábam.

HoSeok:

-Ajánlom is! - Mondtam még mindig mérgesen. Én is kimentem az udvarra de csak azért, hogy megint hideg vizet engedjek a medencébe. Megengedtem a jég hideg vizet, majd mikor mentem volna a medencéhez megbotlottam a slag zsinórjában, így véletlenül JungKook-nak ütköztem.

JungKook:

Békésen pihengettem a medence szélénél mikor hirtelen csak annyit érzek, hogy valaki nekem esik én meg a medencében kötök ki. Szuper! Megtaláltam halálom okát, de még reménykedve csapkodni próbálok hátha lesz belőle valami.

HoSeok:

Amíg én a földön kötöttem ki, addig Kook a medencében. Ijedten néztem rá, hiszen csak csapkodott, még levegőt se tudott venni. Tényleg! De barom vagyok, hiszen szerencsétlen még úszni se tud...! Mihelyt ez elért a tudatomig, utánaugrottam a vízbe, és amilyen gyorsan csak tudtam, a felszínre hoztam.
-Ne haragudj Kook! Jól vagy? - Kezdtem aggódni.

JungKook:

Egyenlőre csak köhögni tudtam mivel elég sok vizet nyeltem. Amint tudtam rendesen levegőt venni megnyugodtam.
- Vigyél ki... - motyogom belé kapaszkodva. Remegek. És nem az miatt, hogy fázok. Nem, Nagyon meg voltam ijedve.

HoSeok:

Szegény sokat köhögött, és még remegett is.
-Tényleg nagyon sajnálom... - Öleltem magamhoz, és a nyakába bújtam. Mintha meg se hallottam volna a kérését, pedig igenis hallottam. De nem akartam elengedni. Mikor kimásztam a nyakából, arcához kezdtem közelíteni. Nem tudtam mit csinálok, a testem magától mozgott. És mikor már csak alig öt centi választotta el ajkainkat, megcsókoltam.

JungKook: 

Nagyon meglepődtem mikor szorosan magához ölelt és a nyakamba bújt. Amikor elengedett kezdtem reménykedni, hogy ki is visz most már de nem... Megcsókolt. Tányér méretűre nyíltak a szemeim. Mit csinál?

HoSeok:

Lassan mozgatni kezdtem ajkaimat de észrevettem, hogy ő nem viszonozza. Ekkor tudatosult bennem, hogy valójában mit is csinálok. Rák vörös arccal elváltam tőle, de nem néztem a szemeibe. Nem mertem.
-B...Bocsi. - Dadogtam, majd ki vittem őt a medencéből.

JungKook:

Amikor elkezdte mozgatni ajkait még jobban lefagytam. Az előbb még itt ordítozott velem, hogy miért csókoltam meg erre? Hah...Hagyjuk. Amikor kivitt én a medence széléhez ültem. Magam elé bámultam és gondolkodtam... Olyan puhák voltak az ajkai...

HoSeok:

Amint sikeresen kiértünk a vízből, elengedtem JungKook-ot és felrohantam a szobámba. Te jó ég...Mit csináltam? Megcsókoltam, holott az előbb meg azért csesztem le mert ő is majdnem megcsókolt. Már én se tudom hogy mi van velem.

JungKook:

Nézem ahogy elrohan.Utána megyek. Bekopogok az ajtaján.
- Hoseok...- mondom halkan a nevét. - Be mehetek? - kérdem. Remélem beenged bár...Még magam se tudom mit akarok de mindegy...

HoSeok:

Pár perc múlva hallom, hogy Kook kopog az ajtómon.
-Gyere. - Motyogtam. Biztos jó ötlet volt beengednem ezek után? Ahh...Mindegy, lesz ami lesz. Talán még értelmesen, vita nélkül is meg tudnánk beszélni a dolgokat.